Az adatközpontok a felhőalapú működési modell leginkább kézzelfogható részét, fizikai infrastruktúrájának magját képezik. Kicsit részletesebb tanulmányozásuk a felhő olykor elvonatkoztatottnak tűnő koncepcióját, lényegét és jelentőségét is érthetőbbé teszi.
A digitális világunkban működő vállalkozások üzleti teljesítménye ma már egyre inkább azon múlik, hogy képesek-e innovatív technológiákat és szolgáltatásokat kifejleszteni és használni bárhol, a lehető leggyorsabban – mutatott rá az IDC friss piaci előrejelzésében (Worldwide Whole Cloud Forecast, 2021–2025: The Path Ahead for Cloud in a Digital-First World). Alapvetően felhőre épülő megoldásokkal szolgálható ki ez az üzleti igény a legjobban, nem véletlen, hogy piacuk világszerte lendületesen bővül.
Az elemző szerint a felhőszolgáltatásokra, a felhőellátási láncot megalapozó hardver- és szoftverkomponensekre, valamint a felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódó professzionális és menedzselt szolgáltatásokra fordított költés az idei évre várható 706,6 milliárd dollárról 2025-re 1,3 billió dollár fölé fog nőni.
Még beszédesebb jóslat, hogy az elemző szerint ez idő alatt az as-a-service modellben elérhető szolgáltatásokra fordított költés részesedése – a teljes költésből – 55,7 százalékról 64,1 százalékra emelkedik. Leegyszerűsítve, ebben a modellben a vállalatok hardver és szoftver beszerzése helyett ezeket a komponenseket is szolgáltatásként érik el a felhőszolgáltatók saját vagy bérelt adatközpontjaiban – illetve nagyobb vállalatok már akár saját adatközpontjukba telepítve, de a szolgáltató által menedzselve –, az infrastruktúra-, platform- és alkalmazásszolgáltatások (IaaS, PaaS és SaaS) részeként.
A földre hozott felhő
Az adatközpont egy fizikai létesítmény, amelyben a vállalatok üzleti szempontból kritikus alkalmazásaikat futtató, adataikat tároló informatikai infrastruktúrájukat helyezik el. Számítási és a tárolási erőforrások hálózatának ad otthont, amely a megosztott alkalmazásokhoz és adatokhoz enged hozzáférést az erre jogosult felhasználóknak. Az adatközpont IT infrastruktúrájának legfontosabb összetevői közé tartoznak az útválasztók, hálózati kapcsolók, tűzfalak, tárolórendszerek, szerverek és az alkalmazásspecifikus vezérlők. A létesítményben emellett az IT eszközök hűtéséről és folyamatos áramellátásáról, valamint a szellőztetésről és a fizikai védelemről gondoskodó elektromos, épületgépészeti és biztonsági berendezések is működnek. A vállalati informatika világában az adatközpontok olyan üzleti területeket és alkalmazásokat támogatnak, mint például a levelezés, a csoportmunka és a kapcsolattartás, a vállalatirányítás, az ügyfélkapcsolat-kezelés, az adatelemzés – üzleti intelligencia, adattárházak, big data analitika –, a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással támogatott automatizálás, valamint a fejlesztés és a tesztelés. Szoftvereiket a vállalatok hagyományos modellben, dedikált hardveren, valamint virtualizáltan és konténerezve is bevezethetik adatközpontjaikban.
Hasonló létesítmények alkotják a felhőt is, azzal a különbséggel, hogy a felhőszolgáltatók földrajzilag távol elhelyezkedő, interneten elérhető adatközpontjai lakossági és vállalati ügyfelek tömegét szolgálják ki, így a méretgazdaságosságból – valamint a mesterséges intelligenciával támogatott, automatizált és optimalizált működésből, a legnagyobb szolgáltatók által saját célra fejlesztett szilíciumtechnológiákból – adódóan fejlettebb szolgáltatásokat kínálnak hozzáférhetőbb áron. A felhő előnyei a költséghatékonyság, a rugalmasság, a skálázhatóság, az agilitás, a megbízhatóság és a biztonság terén egyaránt markánsan megmutatkoznak – erről Felhőszótár üzletembereknek című blogposztunkban írtunk bővebben.
A kolokációtól a SaaS-ig
Minél több vállalat használ felhőszolgáltatásokat egy földrajzi térségben, a szolgáltatók annál nagyobb adatközponti kapacitást, több fizikai létesítményt telepítenek a régióba. Különböző források szerint a világon jelenleg valamivel több mint 7500 adatközpont működtet felhőszolgáltatásokat, és ezek bő harmada az Egyesült Államokban található, de számuk az Egyesült Királyságban és Németországban is meghaladja a négyszázat, Hollandiában és Franciaországban a kétszázat, Olaszországban és Spanyolországban pedig a százat, hogy csupán néhány, hozzánk közelebbi példát említsünk.
Saját létesítmények telepítése mellett a globális felhőszolgáltatók helyi partnerek, adatközponti szolgáltatók közreműködésével is növelik egyes szolgáltatásaik földrajzi lefedését. Utóbbi szereplők a kolokációs és hoszting szolgáltatásoktól kezdve a helyi igényekre szabott IaaS, PaaS és SaaS szolgáltatások választékát kínálják. A kolokáció esetében a szolgáltató a fizikai létesítményt biztosítja az IT környezet elhelyezéséhez, amelyet teljes egészében az ügyfél menedzsel, míg a spektrum másik végén, a SaaS szolgáltatásoknál az ügyfél egyedül az adatait menedzseli, minden más, az alkalmazásig bezárólag a szolgáltató felügyelete alá tartozik. A vállalatok így rendkívül rugalmasan, egyedi igényeik mentén jelölhetik ki az utat, amelyen egy vagy több lépésben a felhőbe migrálnak.
Magyarországon is nő az elsősorban helyi igényeket kiszolgáló – és többek között a speciális adatkezelési követelményeknek is megfelelő – adatközpontok száma. Ugyanakkor a globális és regionális felhőszolgáltatók Európai Unió területén található adatközpontjai, térségünk fejlett informatikai infrastruktúrájával és Általános Adatvédelmi Rendeletével (GDPR) együtt szintén magas rendelkezésre állású, rövid válaszidőket biztosító és biztonságos megoldást kínálnak a felhőbe igyekvő hazai vállalatoknak.
Ez is érdekelhet:
A honlap weboldal? Fogalmi tisztázó
A „weboldal”, „honlap” és „portál” kifejezések gyakran használatosak az interneten, sokszor ugyanarra a dologra használjuk, de kissé (vagy teljesen) eltérő…
Fenntartható adatközpontok a klímavédelemért
Az IDC előrejelzése (Data Age 2025) szerint adatuniverzumunk olyan ütemben tágul, hogy azzal az informatikai infrastruktúra nehezen tart lépést. A dolgok internetére csatlakozó IoT eszközökön keletkező adatmennyiség például az évtized közepére eléri a 90 zettabájtot. A vállalatok ennek 49 százalékát nyilvános felhőkörnyezetekben fogják tárolni, 30 százalékát pedig valós időben felhasználni, például elemezni. A tárolóipar installált bázisa, azaz telepített kapacitása az elemző szerint a következő hét évben 42 zettabájtra nő majd, de ahhoz, hogy az adatrobbanással együtt rohamosan fejlődő igényeket ki tudjuk szolgálni, a legnagyobb adatsűrűséget és feldolgozási teljesítményt, legokosabb optimalizálást biztosító felhőadatközpontok megkerülhetetlenek lesznek.
A klímaváltozás elleni küzdelem részeként hasonlóan fontos követelménnyé válik az adatközpontok fenntartható működtetése, a létesítmények energiafogyasztása ugyanis az igényelt kapacitással együtt szintén gyorsuló ütemben nő.
Idén júniusban ezért 25 európai felhőszolgáltató és térségünkben szolgáltatásokat adó globális szereplő, továbbá 17 iparági szervezet és több mint ötven szállító aláírta a Klímasemleges Adatközpontok Egyezményét (Climate Neutral Data Centre Pact), vállalva, hogy 2030-ra klímasemlegessé teszi létesítményeit. Az egyezmény jegyében az adatközpontokat működtető szolgáltatók megújuló energiaforrások használatára térnek át, javítják vízfelhasználásuk hatékonyságát, keresik a hulladékhő hasznosításának lehetőségét, és az informatikai eszközök újrahasznosításán keresztül a körforgásos gazdaságba is bekapcsolódnak, hozzájárulva az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célok eléréséhez.
Minthogy az aláírók előrehaladásukat a meghatározott mérőszámok alapján folyamatosan mérik és tanúsíttatják, az adatközpontok fenntarthatósága mostantól a környezettudatos és felelősségteljes működésre törekvő vállalatok szemében is mind fontosabb szempont lesz.
