A technológia ma már elválaszthatatlan az üzleti tevékenységtől, mivel a digitálisan átalakuló gazdaságban teljesen áthatja a szervezetek működését. Felhőalapú megoldásokat a hazai kis- és középvállalatok is széles körben használnak – ami az Aruba Cloud nemrégi felméréséből is kiderült –, a terület azonban gyorsan fejlődik, az elérhető szolgáltatások palettája mind szélesebb és változatosabb, ezért érdemes rendszerezni a meglévő ismereteket.
Felhőszótárunkban a legfontosabb alapfogalmak felidézésével ebben segítünk a kis- és középvállalati vezetőknek.
Felhő – A felhőalapú számítástechnika (cloud computing), röviden a felhő egy szolgáltatási modell, amelyben a felhasználók az interneten, igény szerint férnek hozzá informatikai erőforrásokhoz, közöttük szerverekhez, tárolókhoz, adatbázisokhoz, alkalmazásokhoz, fejlesztőkörnyezetekhez – a paletta rendkívül széles, az informatikai erőforrások felügyeletére és védelmére szolgáló megoldások éppúgy elérhetők a felhőben, mint például a mesterséges intelligencia. Minthogy az informatikai erőforrások nem a felhasználónál, hanem a szolgáltató adatközpontjaiban működnek, és az interneten szolgáltatásként használhatók, a hagyományos szolgáltatási modellhez – a helyben telepített hardveren bevezetett szoftverhez – képest a felhő olyan előnyöket kínál, amelyek a digitális gazdaságban nélkülözhetetlenek.
Felhőtípusok – Három felhőtípust különböztetünk meg. A nyilvános felhőt (public cloud) adatközpontok globális vagy regionális hálózata működteti. Világszinten a három legnagyobb szolgáltató az Amazon Web Services, a Microsoft Azure és a Google Cloud. Magánfelhőt (private cloud) jellemzően a nagyvállalatok vezetnek be – a nyilvános felhő technológiai alapjain – saját adatközpontjukban vagy külső adatközponti szolgáltató létesítményében. A hibrid felhő (hybrid cloud) pedig a kétféle felhő együttes használatát jelöli.
Felhőszolgáltatások – Három csoportba (infrastruktúra, platform és alkalmazás) soroljuk a felhőszolgáltatásokat is, amelyek rétegesen egymásra épülnek, és a szolgáltató weboldalán – a felhőkonzolon vagy műszerfalon – érhetők el, fizethetők elő és kezelhetők.
Az infrastruktúra szolgáltatások (infrastructure as a service, IaaS) az alapvető informatikai erőforrásokat, hardvereket – szervereket, tárolókat, hálózatot – és hozzájuk kapcsolódó szoftvereket – például tűzfal, biztonság, virtualizáció – kínálják a felhőben. Az IaaS a helyi, fizikai infrastruktúra alternatívája, és jó választás például meglévő alkalmazások felhőbe viteléhez (migráció), teszteléshez, webes alkalmazások futtatásához, tárolókapacitás bővítéséhez, biztonsági mentéshez (backup) és sérült vagy elvesztett adatok visszaállításához (recovery).
A platformszolgáltatások (platform as a service, PaaS) az infrastruktúra szolgáltatásokon felül operációs rendszert, adatbázist, fejlesztő- és futtatókörnyezetet, köztes szoftvereket (middleware), valamint olyan fejlett technológiákat is kínál, mint az analitikai és automatizációs képességek, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia. A PaaS mindent tartalmaz a modern alkalmazások elkészítéséhez, teszteléséhez, bevezetéséhez, összekapcsolásához (integrálásához), automatizálásához és bővítéséhez, továbbfejlesztéséhez, röviden teljes életciklusuk kezeléséhez, így elsősorban a fejlesztők munkáját támogatja.
Az alkalmazásszolgáltatások (application as a service, SaaS) a végfelhasználóknak adnak webes alkalmazásokat, amelyeket teljes egészében a szolgáltató fejleszt, üzemeltet és tart karban. A levelezéstől kezdve az együttműködést és kapcsolattartás támogató – irodai és videokonferencia – alkalmazásokon át az üzleti alkalmazásokig – például vállalatirányítás, bérszámfejtés, számlázás – szinte minden alkalmazás elérhető SaaS modellben.
Felhő előnyei – A felhő lényege, hogy az informatikai erőforrások nem a felhasználónál, hanem a szolgáltató adatközpontjaiban működnek, és az interneten szolgáltatásként használhatók. Számos előny származik ebből, amelyeket a vállalatok a költséghatékonyság, a rugalmasság, a skálázhatóság, az agilitás, a megbízhatóság és a biztonság terén egyaránt tapasztalnak.
Költséghatékonyság – Felhőszolgáltatások használatával a vállalatok megtakarítják az informatikai erőforrások, a hardvereszközök és a szoftverek beszerzésével, telepítésével és üzemeltetésével járó költségeket. További pénzügyi előny, hogy a szolgáltatások előfizetési díját a vállalatok költségként elszámolhatják.
Rugalmasság – A felhőben az új informatikai erőforrások egyszerűbben és gyorsabban bevezethetők, és a meglévők is könnyebben bővíthetők, méretezhetők (skálázhatók). Ha a vállalatnak több tárhelyre, nagyobb feldolgozási kapacitásra van szüksége, hosszas beszerzés és bevezetés helyett azokat pár kattintással hozzáadhatja a meglévő erőforrásokhoz. Előfizetési csomag függvényében a skálázás nagy gyakorisággal és nagyon kis egységekben – akár felhasználónként, processzormagonként – is történhet, és lehetőség nyílik a használat fogyasztásalapú elszámolására is. A vállalatoknak így nem kell bespájzolniuk informatikai erőforrásokból, csak azért fizetnek, amit valóban használnak, és ez további költségelőnyt jelent. Ha pedig a felmerülő üzleti igények kiszolgálásához új alkalmazás szükséges, SaaS modellben az is hamarabb bevezethető, a rugalmasság a vállalat gyorsabb válaszadó képességében is kifejezésre jut.
Ez is érdekelhet:
A honlap weboldal? Fogalmi tisztázó
A „weboldal”, „honlap” és „portál” kifejezések gyakran használatosak az interneten, sokszor ugyanarra a dologra használjuk, de kissé (vagy teljesen) eltérő…
Skálázhatóság – Az informatikai erőforrások könnyebb, egyszerűbb és gyorsabb méretezhetőségét értjük alatta. Bővebben lásd a rugalmasság címszó alatt.
Agilitás – Felhőszolgáltatásokkal a vállalatok olyan rugalmasságra és gyorsaságra tesznek szert, amellyel könnyebben és rövidebb idő alatt tudnak válaszolni az üzlet – ügyfelek, alkalmazottak és partnerek – változó igényeire, valamint a piaci környezet változásaira. Más szóval a felhőalapú megoldások fokozzák az üzlet agilitását, ami a költséghatékonysággal együtt a versenyképességet erősíti.
Megbízhatóság – Nemzetközi szabvány (ANSI/TIA-942) szerint az adatközpontokat rendelkezésre állásuk alapján négy osztályba (Rated 1-4) soroljuk. A legnagyobb megbízhatóságú, 4-es besorolású adatközpontok informatikai architektúrája teljesen hibatűrő, leállásoktól mentes, folyamatos működést biztosít, automatikusan észleli és elszigeteli a meghibásodásokat, miközben zavartalanul futtatja a szolgáltatásokat. A felhőt is ilyen adatközpontok működtetik, mivel a kiélezett piaci versenyben a kevésbé megbízhatónak tűnő szolgáltatók labdába sem rúghatnak. Az Aruba Cloud olaszországi IT1-es, Rated-4 osztályú adatközpontja például 2011-es megnyitása óta 100 százalékos rendelkezésre állással biztosít felhőszolgáltatásokat.
Biztonság – A nyilvános felhőszolgáltatásokat működtető adatközpontok a házon belüli, vállalati adatközpontoknál, szerverszobáknál lényegesen biztonságosabb környezetnek minősülnek. A szolgáltatók üzleti érdekei megkövetelik, hogy a felhők informatikai és fizikai környezetét – és abban ügyfeleik adatvagyonát – a legjobban védjék. Az intelligens és automatizált védelem kiépítésére és működtetésére is sokkal többet tudnak költeni, mint felhasználói oldalon egy-egy vállalat, ez a felhő méretgazdaságosságából származó előny.
Üzletkritikus szolgáltatások – A digitális gazdaságban a felhasználók elvárják az online szolgáltatások folyamatos elérhetőségét. Szolgáltatásaik működtetéséhez ezért a vállalatoknak magas rendelkezésre állású és biztonságos informatikai megoldásokra kell támaszkodniuk, amelyeket a felhőben előnyösebb formában találnak meg. Ebben az értelemben minden alkalmazás üzletkritikusnak számít, felhőbe vitelét érdemes mérlegelni.
Virtualizáció – Az informatikai erőforrások – szerverek, tárolók, hálózat, alkalmazások, operációs rendszerek stb. – fizikai természetét és korlátait a felhasználók elől elrejtő technológia. A virtualizált erőforrások (például virtuális gépek) könnyebben létrehozhatók és konfigurálhatók, gyorsabban hozzárendelhetők, azaz munkába állíthatók valamely üzleti igény kiszolgálására, és hatékonyabban felügyelhetők, egyszerűbben üzemeltethetők. Nem utolsósorban virtualizálással a fizikai erőforrások kapacitása is jobban kiaknázható, ezért a technológiával a vállalatok jelentős költségmegtakarítást érhetnek el.
