Adatok újratöltve: a digitálisan tudatos vásárlók nyomában
A weboldalon keresztül generált adatok nem csak mérhetővé teszik az oldal látogatottságát, de egy megfelelően illesztett hirdetési kampánnyal vagy kommunikációval akár egy új online stratégia alapját is megteremthetik. Ehhez érdemes néhány olyan alkalmazással és kommunikációs platformmal megismerkedni, amelyek segítenek abban, hogy a vállalat ne csak ott legyen a digitális térben, de aktívan alakítsa a márka online megjelenését, üzleti tevékenységét.
A digitális felhasználó
Az internethasználattal és az új technológiák terjedésével a vásárlói szokások jelentősen megváltoztak az utóbbi néhány évben: az okoseszközöket és online alkalmazásokat rutinosan kezelő vásárlók a gyors, akadálymentes folyamatokat és egyéni igényekre szabott vásárlási élményt keresik a weben. A statisztikák szerint egy átlagos vásárló 0,05 másodperc alatt dönti el, hogy tetszik-e neki egy weboldal, és a felhasználók 57 százaléka pedig nem fogja ajánlani, ha az nincs mobilfelületre optimalizálva. A látogatók 39 százaléka otthagyja az oldalt, ha a tartalom nem töltődik elég gyorsan, és 88 százalékuk valószínűleg nem is fog visszatérni, ha korábban rossz tapasztalataik voltak.
K: Honnan tudhatom, hogy mit akar a vásárló?
V: A weboldalon keresztül beérkező adatok elemzése kulcsfontosságú a célcsoportok megértéséhez. Ehhez első lépésként ajánljuk a Google ingyenes adatelemző alkalmazását, a Google Analytics-et, illetve annak Dashboard funkcióját, ami hasonlít egy vezérlő felülethez és kezdők számára is viszonylag egyszerűen kezelhető. A Dashboard által mutatott adatok könnyen paraméterezhetők, azt is beállíthatjuk, hogy a vállalkozás számára mely adatok rendelkeznek hírértékkel. A valós idejű forgalomkövetés például folyamatosan mutatja, hogy hány látogató van egyszerre az oldalon, illetve elemzi azt is, hogy pontosan mit csinálnak, esetleg keresnek a weboldalon (hírlevélfeliratkozás, esemény regisztráció stb.), milyen tartalmakat, aloldalakat kedvelnek. Ez akkor is hasznos, ha látni szeretnénk, hogy egy hirdetési kampány hogyan teljesít (legyen ez akár hírlevél, banner, vagy közösségi média hirdetés).
De információt kaphatunk arról is, hogy kik látogatnak el a vállalkozásunk oldalára (demográfiai adatok), illetve azt, hogy milyen más internetes oldalról érkeznek, így könnyebb behatárolni a szolgáltatások iránt érdeklődő célcsoportot is. Értékesítés esetén nagyon fontos a „konverziós” arány, vagyis, hogy egy hirdetési kampányon keresztül érkezők közül hányan veszik igénybe a hirdetett szolgáltatást, vagy vásárolnak terméket. Természetesen a látott adatok alapján arra is lehetőségünk van, hogy alakítsunk a közétett tartalmakon, kampánybeállításokon.
Ez is érdekelhet:
K: Hogyan hirdethet a vállalkozásom a keresőhálózatban (pl. Google)?
V: A potenciális vásárlók jelentős része online kereséseken keresztül érkezik a weboldalra. Így nem mindegy, hogy cégünk hol jelenik meg egy internetes kereső – és itt is érdemes első körben a Google-re koncentrálni –találati listájában. Online hirdetésekkel, már amennyiben azt jól állítjuk be, jobb találati arány érhető el. A weboldalhoz kötött (és mindenképp céges e-mail címen regisztrált) Google Ads fiókból viszonylag könnyen indíthatók egyszerűbb szöveges vagy banner alapú hirdetések, de komplex kampányokat is futtathatunk, bár ehhez általában már inkább kérjük szakértő segítségét.
Hirdetést akkor érdemes indítani, ha már a weboldal tartalmilag és funkcionalitásában is kiforrott, és a megvannak a kellő errőforrások is, hisz egy egyszerűbb hirdetési kampány is pénzbe és időbe kerül. És – ahogy azt a korábbi adatokból is láttuk – az sem mindegy, hogy a potenciális vásárlók milyen első benyomást kapnak.
A hirdetések beállításánál figyeljünk a kampány demográfiai célzására, típusára (keresési/search vagy tartalmi/display), illetve terméket vagy szolgáltatást leginkább leíró kulcsszavak kiválasztására.
K: Weboldala legyen a cégemnek vagy közösségi média oldala?
V: Bár az elmúlt években hihetetlen gyorsan nőtt a közösségi oldalak népszerűsége, valójában egy üzleti stratégiában a kettő együtt létezik jól. Sőt, csak akkor hatékonyak, ha összehangoljuk a működésüket. Nagyon fontos, hogy megértsük az egyes platformok jellemzőit, hogy mely közönséget és milyen formában érhetünk el az egyes csatornákon. Míg egy weboldal alkalmasabb lehet arra, hogy részletesen bemutassuk a termék- vagy szolgáltatásportfóliónkat, és értékesítést folytassunk rajta, a Facebook egy sokkal kötetlenebb és gyorsabb kommunikációs formát biztosít. A közösségi média nem kötelező eleme egy vállalat kommunikációjának, de érdemes használni.
K: Hogyan hangolhatom össze a közösségi média csatornát a weblappal?
V: A közösségi média rendkívül sokszínű, és nem csak a Facebookról szól, még számos más platform is létezik mellette (LinkedIn, Instagram, TikTok, WhatsUp stb.). Ismerjük meg az egyes platformok tulajdonságait: míg a Facebook kötetlenebb, az ügyfélkommunikáció kiegészítésére alkalmasabb, a LinkedInen inkább üzleti közösséget építhetünk. Az Instagram és az egyre népszerűbb TikTok leginkább a fiatal célközönséghez szól. Mielőtt tehát a vállalat megjelenik a közösségi médiában, el kell döntenie, hogy milyen céllal szeretné használni azt (márkaépítés, értékesítés, esetleg jobb ügyfélkommunikáció).
A közösségi médiában a tartalmak típusa és a kommunikáció stílusa is eltérő lehet (akár a weboldalétól is). Ez a virtuális tér ugyanis egészen másként „él”: egy sokkal élénkebb, aktívabb közönséggel találkozhatunk itt. Legyen poszt vagy sztori, a videós-grafikus tartalmak előnyt élveznek, és az interakciók is sokkal nagyobb figyelmet igényelnek, ami minden esetben plusz kapacitást kíván. Természetesen fizetett hirdetésekkel is tudjuk támogatni az itt folytatott párbeszédet, csak arra ügyeljünk, hogy ne kerüljön át a teljes fókusz a weboldalról az egyéb saját csatornákra.
A közösségi platformok használatól nem szabad megijedni, egy jól átgondolt és összehangolt stratégiával ugyanis olyan többcsatornás kommunikációt hozhatunk létre, ami remekül támogatja a digitális vállalat működését és üzleti céljait.