Minél keresettebbek a hálózati és adatközponti szolgáltatások, annál több elektromos energiát „élnek fel”. A Nemzetközi Energia Ügynökség novemberi jelentése szerint a globális IP forgalom 2017 és 2020 között több mint megkétszereződött – egyedül a múlt évben 40 százalékkal szökött fel –, és a jelenlegi trendekből ítélve 2023-ra ismét ráduplázhat. Szerencsére a felhőadatközpontok energiahatékonysága egyre jobb.
A világ internetes adatforgalmának nagy része adatközpontokon halad keresztül, ráadásul az adatszolgáltatások iránti kereslet exponenciálisan növekszik. Ahhoz, hogy egy adatbit az adatközponttól a hálózaton át a végfelhasználóhoz jusson, a létesítményen belül, illetve a szolgáltatók adatközpontjai között további öt adatbit átvitele szükséges. Az adatközpontok 2020-ban világszinten 200-250 terawattóra (TWh) energiát használtak, ami a teljes áramfogyasztás mintegy 1 százalékának felel meg. Az IEA ebbe azonban nem számította bele a kriptovaluta-bányászás energiafogyasztását, ami tavaly 100 TWh körül alakult.
Szerencsére az adatközponti szolgáltatások iránti kereslet és az ezzel összefüggő energiafogyasztás gyors növekedését ellensúlyozza az informatikai infrastruktúra – a szerverek, a tárolóeszközök, a hálózati kapcsolók – és a létesítmények mind nagyobb energiahatékonysága, amely különösen magas szintű a regionális és globális felhőszolgáltatók adatközpontjaiban.
A legfejlettebb hardver- és szoftvertechnológiákat, virtualizációs és intelligens felügyeleti megoldásokat alkalmazó felhőadatközpontok ugyanis a helyi, vállalati létesítményekhez, IT-infrastruktúrához képest sokkal jobban hasznosítják informatikai erőforrásaikat, így arányosan kevesebb szerverrel nagyobb teljesítményt biztosítanak. Ráadásul a felhőadatközpontok energiahatékonysága létesítmény szintjén is a legjobb. PUE-értékük már az 1,1-hez közelít, ami azt jelenti, hogy az informatikai berendezések működtetésére felhasznált minden 1 kWh után mindössze 0,1 kilowattórát használnak fel hűtésre és energiaellátásra.
Tegyük hozzá, az adatközponti szolgáltatások környezeti hatásának vizsgálatakor az adatátviteli hálózatok energiafogyasztását is figyelembe kell vennünk, ami az IEA jelentése szerint tavaly 260-340 TWh között alakult, vagyis a világ áramfogyasztásának 1,1-1,4 százalékát adta. Jó hír azonban, hogy a felhőadatközpontokhoz hasonlóan ezek a hálózatok is egyre hatékonyabbak. A vezetékes adatátviteli hálózatok energiaintenzitása a fejlett országokban 2000 óta kétévente megfeleződik, a mobil hálózatok energiahatékonysága pedig az utóbbi években már évente 10-30 százalékkal javult.
Ez is érdekelhet:
Online jelenlét a fókuszban: Felkészülés a digitális jövőre
2023 őszén a .hu domainek hivatalos nyilvántartója (az ISZT Nonprofit Kft.) egy kutatást publikált, amely a magyar egyéni vállalkozók, mikro-,…
Felhőszolgáltatások szénlábnyom nélkül
Nemcsak energiahatékonyságukat növelik folyamatosan az informatikai és távközlési (ICT) cégek, hanem a megújuló energiaforrások terén is jelentős beruházásokat valósítanak meg – részben azért, hogy védjék magukat az energiaárak ingadozásával szemben, de zöld stratégiájukkal szénlábnyomukat is csökkentik, márkájuk megítélését pedig javítják. Az utóbbi öt évben a versenyszférában világszinten felhasznált megújuló energia mintegy felét például az ICT vállalatok vásárolták fel.
A felhőadatközpontokat működtető cégek élenjárnak ezen a téren is, a világméretű szolgáltatók némelyike 2020-ban már annyi megújuló energiát termelt vagy vásárolt, hogy az mennyiségét tekintve megfelelt teljes éves fogyasztásának. Jóllehet, ez az eredmény kimagasló, a számok egyezése a gyakorlatban még nem garantálja, hogy az adatközpontok az év minden napján, 100 százalékban megújuló energiát használtak – annak pillanatnyi elérhetősége ugyanis nem találkozik mindig az adatközpont aktuális igényével, ebben a nap- és szélerőművek termelése mellett földrajzi, illetve elosztó hálózati tényezők is szerepet játszanak.
Más szóval nincs még itt az ideje, hogy bárki hátradőljön zöld babérjain. Az ENSZ COP 26 klímakonferenciájára készülve több felhőszolgáltató is bejelentette, hogy 2030-ra már a hét minden napján, 24 órában szénmentesen előállított elektromos áramot fog használni. Az adatközponti szolgáltatásokat adó vállalatok mellett azonban az energiavállalatok, a közüzemi szolgáltatók, a törvényi szabályozók és a projekt-kivitelezők együttműködésére is szükség lesz a fejlesztések megtervezéséhez, amelyek a helyi elosztó hálózatokban a legelőnyösebben megvalósíthatók, ugyanakkor globális szinten is segítik az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését, mutatott rá az IEA.
Bár sok még a feladat, az már ma is egyértelmű, hogy a fejlett IT szolgáltatásokat kereső, környezettudatos és felelősségteljes vállalatok a felhőben találnak megoldást, ahol a szolgáltatókkal együtt maguk is gyorsabban előreléphetnek a fenntartható működés felé.
