Elgondolkodtál azon, hogy miért hívják a felhőt „felhő”-nek? Olyan távolinak és megfoghatatlannak hangzik (bár legtöbbször az is). Miért nem lett távoli számítógéprendszerek összekapcsolt hálózata (angolul: interconnected network of remote computer systems). Lehetett volna a rövidítése INORCS. Kétségtelenül hangzatosabb a „Cloud” szó, de ez vajmi gyenge indok.
Elfeledkeztem arról, hogy a ChatGPT-t vagy Google Geminit is megkérdezhettem volna erről a témáról, ezért egy kicsit utánaolvastam a dolognak. Megpróbálom röviden összefoglalni. A kifejezés kutatása az internet korai időszakába visz, induljunk hát!
A „cloud computing” kifejezése eredete
A szakirodalom szerint a felhőalapú számítástechnika egy olyan technológia használatára használt kifejezés, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az interneten keresztül férjenek hozzá információkhoz és alkalmazásokhoz. Az elnevezés onnan ered, hogy az adatokat olyan távoli számítógépeken, szerverek és hálózati infrastruktúrákban tárolják, amelyeknek a fizikai helyéről nem sokat tudnak. Ezt a dolgot nemes egyszerűséggel egy felhőre hasonlító ábrával jelölték a szakemberek. El is nevezték felhőnek, amiről nyugodtan feltételezhetjük (a források is ezt teszik), hogy egy a technológiai iparban dolgozók használta szlengkifejezés. A közelmúltban aztán a kifejezés széles körben ismertté vált erre a konkrét célra.
Történelem
A „felhő” kifejezés a 90-es évek elejéin vált széles körben ismertté a fogalom azonban már az 1960-as évek óta elterjedt volt az IT-iparban. Ámbátor múltja valójában több mint 60 évre nyúlik vissza, de ez egy másik történet.
A számítástechnika kezdeti időszakában a legtöbben (már akiknek volt erre anyagi forrásuk) helyben telepített szoftvereket használtak, amelyeket saját számítógépükre és szervereikre kellett telepíteniük és karbantartaniuk. Ez az 1990-es években kezdett szélesebb körben megváltozni a webalapú alkalmazások megjelenésével, amelyek bármely internetkapcsolattal rendelkező számítógépről elérhetők voltak.
Egyes beszámolók 2006-ra teszik a kifejezés születését, amikor olyan nagyvállalatok, mint a Google és az Amazon kezdték el a „cloud computing” kifejezést használni annak az új paradigmának a leírására, amelyben az emberek egyre inkább a weben keresztül férnek hozzá a szoftverekhez, a számítógépes teljesítményhez és a fájlokhoz, nem pedig az asztali számítógépükön. A Technology Review azonban egy évtizeddel korábbig, 1996 végéig egy Houston melletti irodaparkig követte nyomon a kifejezés kialakulását. Egészen a Compaq Computer irodáig jutott, ahol a technológiai vezetők egy kis csoportja az internetes üzletág jövőjét „cloud computing”-nak nevezte el. A kifejezés első ismert nyomtatásban való megjelenése Compaq 1996-os üzleti tervén olvasható.
Abban az időben a NetCentric alapítója, Sean O’Sullivan egy 5 millió dolláros befektetésről tárgyalt George Favaloroval a Compaq új internetes szolgáltatási csoportjának vezetőjével. A csoport célja az volt, hogy a Compaq szálljon be a szerverek értékesítésébe az internetszolgáltatóknak, vagy ISP-knek, például az AOL-nak. (A NetCentric egy fiatal cég volt, amely olyan szoftvert fejlesztett, amely segíthetett volna ennek megvalósításában.) Víziójuk részletes és igen előremutató volt. Úgy vélték, hogy nemcsak az üzleti szoftverek költöznek majd a világhálóra, hanem az általuk „felhőalapú számítástechnikai alkalmazásoknak” nevezett alkalmazások, például a fogyasztói fájltárolás is elterjedté válik.
Terveikben olyan technológiai trendeket jósoltak meg, amelyek kibontakozására több mint egy évtizedet kellett várni. A NetCentric üzleti tervének másolatai tartalmaznak egy képzeletbeli számlát egy bizonyos „George Favaloro” „összes elektronikus vásárlásáról”, beleértve 18,50 dollárt 37 percnyi videokonferenciáért és 4,95 dollárt 253 megabájt internetes tárhelyért, valamint 3,95 dollárt egy Mike Tyson-viadal megtekintéséért. (Ma a CDW tanácsadó cég szerint a fájltárolás és a videó a leggyakrabban használt felhőalapú alkalmazások közé tartozik.) Akkoriban ilyen szolgáltatások még nem léteztek. A NetCentric szoftverplatformjának célja az volt, hogy az internetszolgáltatók több tucat, végső soron több ezer „felhőalapú számítástechnikai alkalmazást” valósíthassanak meg és számlázhassanak ki a terv szerint.
Hogy pontosan melyikük – Favaloro vagy O’Sullivan – találta ki a „cloud computing” elnevezést, az továbbra is bizonytalan. Egyikük sem emlékszik arra, hogy pontosan mikor született meg a kifejezés. A felhő előtti időkből származó e-maileket és egyéb elektronikus nyomokat tároló merevlemezek már régen eltűntek.
Favaloro úgy véli, hogy ő találta ki a kifejezést. Egy tárolóegységből előkotorta egy 1996. november 14-én kelt, 50 oldalas „Internet Solutions Division Strategy for Cloud Computing” című belső Compaq-elemzés papírmásolatát. A dokumentum pontosan megjósolja, hogy a vállalati szoftverek átadják helyüket a web-alapú szolgáltatásoknak, és hogy a jövőben „az alkalmazási szoftverek már nem a hardver, hanem az internet jellemzői”.
O’Sullivan szerint ez az ő ötlete lehetett, elvégre mi másért próbálta volna később védjegyeztetni? A Compaq texasi központjában is állandóan jelen volt abban az időben. O’Sullivan megtalálta egy 1996. október 29-i keltezésű naplóját, amelybe bejegyezte a „Cloud Computing” kifejezést: „A felhőnek nincsenek határai”, miután aznap találkozott Favaloróval. Ez a kézzel írt feljegyzés és a Compaq üzleti terve, amelyek között két hét különbség van, a Technology Review által fellelhető legkorábbi dokumentált utalások a „cloud computing” kifejezésre.
George Favaloro egy 1996-os Compaq üzleti tervvel pózol. A dokumentum a „cloud computing” kifejezés legkorábbi ismert használata nyomtatásban
Abban azonban mindketten egyetértenek, hogy a „cloud computing” marketingfogalomként született. Akkoriban a távközlési hálózatokat már felhőként emlegették; a műszaki rajzokon a felhő a hálózatot jelképezte. Olyan szlogent kerestek, amely összekapcsolja a gyorsan fejlődő internetes lehetőséget a Compaq által ismert vállalkozásokkal. „A Compaq számára a számítástechnika volt az alapkőletétel, de most jött ez a kusza felhő. – mondja Favaloro – És szükségünk volt egy fogantyúra, amellyel ezeket a dolgokat össze tudjuk hozni.”
Az új marketingfogalom azonban nem vált be, és lehetséges, hogy később mások önállóan alkották meg a kifejezést. Vegyük például a Compaq 1997. januári sajtóközleményének tervezetét, amely bejelentette a NetCentric-be történő befektetését, és amely az üzletet egy stratégiai kezdeményezés részeként írta le, amelynek célja a „Cloud Computing” biztosítása a vállalkozások számára. Ez a kifejezés a korát messze megelőzte volna, ha a Compaq belső PR-csapata nem gáncsolja el az ötletet, és nem változtatja meg „Internet computing”-ra a közlemény végleges változatában.
Valójában a Compaq végül teljesen elhagyta a kifejezést, az internetes szoftverekkel kapcsolatos terveivel együtt. Favaloro számára ez nem számított. Sikerült a Compaqot (amely később egyesült a HP-vel) arra irányítania, hogy hatalmas üzletággá váljon a szerverek eladása a korai internetszolgáltatóknak és weboldalak hostereinek. „Ez ma már nevetséges, de a nagy felismerésünk az volt, hogy robbanásszerűen megnőtt a nem a saját telephelyükön lévő szervereket használó emberek száma.” – mondja Favaloro. „A Compaqon belül eretneknek számítottam, és most már prófétaként kezelnek.”
A kifejezés a következő évben kezdett szélesebb körben elterjedni, miután olyan vállalatok, mint az Amazon, a Microsoft és az IBM is elkezdték reklámozni a felhőalapú számítástechnikai erőfeszítéseket. Ekkor jelent meg először újságcikkekben is, például a New York Times 2007. november 15-i beszámolójában, amely az „I.B.M. to Push ‘Cloud Computing’, Using Data From Afar” főcímmel jelent meg. A cikk az „internetalapú szuperszámítógépekre” vonatkozó homályos terveket ismertette.
Az „cloud computing” elnevezés közelmúltja
A kifejezés gyorsan elterjedt, de mivel több milliárd dollárnyi IT-kiadás kapcsolódik a szolgáltatáshoz, elkerülhetetlen volt, hogy maga is viták célpontjává váljék. 2008-ban a Dell váltott ki felháborodást a programozókból, miután megpróbált védjegyet nyerni a „cloud computing” kifejezésre. Más technológiai szolgáltatókat, például az IBM-et és az Oracle-t „felhőmosással” vádolták, vagy azzal, hogy a kifejezést régebbi termékcsaládok leírására használják vissza.
A „Web 2.0”-hoz hasonlóan a felhőalapú számítástechnika is a szakzsargon mindenütt jelenlévő részévé vált, amelyet sok technológiai vezető idegesítőnek talált. „Utáltam, de végül beadtam a derekam.” – mondja Carl Bass, az Autodesk elnök-vezérigazgatója. „Nem gondoltam, hogy a kifejezés segít megmagyarázni bármit is azoknak az embereknek, akik még nem tudták, hogy mi az.”
Az amerikai kormánynak is gondjai voltak a kifejezéssel. Miután az ország korábbi informatikai cárja, Vivek Kundra arra ösztönözte az ügynökségeket, hogy térjenek át az olcsóbb felhőszolgáltatások használatára, a beszerzési tisztviselőknek szembe kellett nézniük azzal a kérdéssel, hogy pontosan mi számít felhőalapú számítástechnikának. A kormány felkérte a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetet, hogy dolgozzon ki egy definíciót. A közzétett végleges tervezet azzal kezdődik, hogy figyelmeztet, hogy „a felhőalapú számítástechnika különböző dolgokat jelenthet és jelent is különböző embereknek”.
Felhő 1.0: Sean O’Sullivan vállalkozó 1997-ben védjegyet jelentett be a „cloud computing” kifejezésre. A Massachusetts állambeli Cambridge-ben, a NetCentric irodájában pózol az 1990-es évek végén.
A NetCentric számára a felhőalapú számítástechnikai koncepció csalódással végződött. O’Sullivan felhagyott a kifejezés használatával, végül a vállalat tönkrement és bezárta kapuit. „Zsákutcába kerültünk, és végül nem indítottunk el egy sor felhőalapú alkalmazást… ez az, ami megmaradt bennem” – mondja O’Sullivan, aki később kiszállt a technológiai világból, hogy filmiskolába járjon, és iraki újjáépítés segítésére egy nonprofit szervezetet alapítson.
Favaloro jelenleg egy környezetvédelmi tanácsadó céget vezet a massachusettsi Walthamban. Szerinte az a figyelemre méltó, hogy a felhő, amelyet ő és O’Sullivan 15 évvel ezelőtt elképzeltek, mára valósággá vált. „Most egy 15 fős céget vezetek, és a produktivitásunk szempontjából a rendszereink sokkal jobbak, mint bármelyik nagyvállalaté. Órák alatt hozunk létre és vezetünk be új alkalmazásokat. Ha tetszenek, megtartjuk őket, ha nem, elhagyjuk őket. Önellátóak vagyunk, minden illeszkedik a hálózatba, mindenhonnan hozzáférünk, biztonságos, nagyszerű az üzemidő, mindenről biztonsági mentés készül, és a költségeink is elenyészőek.” – mondja Favaloro. „A vízió valósággá vált.”
Felhasznált irodalom
