Az internet világa kész dzsungel. Néha az erkölcse is olyan. A felelős cégvezetés biztos alapra épít: a saját weboldal a garancia a sérthetetlen tartalomra, egyben biztos alap a social média béli megjelenésekhez.
Az internet világa kuszább, átláthatatlanabb, mint a dzsungel. Néha az erkölcse is olyan. A Vadnyugat hozzá képest rokokó szalon volt. Mi az internetes kommunikáció fő problémája, és miként tudunk úrrá lenni rajta – esetenként életbe vágó kérdés ez minden cégnek vagy magánszemélynek.
A megnyilatkozások, állítások és vélemények kinyilvánítása és értékelése alapvetően általános emberi jog. Ezt a jogot a hatalom régóta próbálja korlátozni, természetesen elsősorban a hatalom birtokosainak a védelmében. A korlátozások módja a közlések módjának függvényében változott. Régen elégették a kódexet, aztán ellenőrizték a nyomdát, cenzúrát írtak elő a kiadóknak, szerkesztőknek. Változatos büntetések is divatoztak, mégpedig a szimpla elzárástól a máglyahalálig.
Manapság a sajtó- és szólásszabadságra mint alapvető demokratikus vívmányra tekintünk – de hamar meggyőzhető eme vívmány korlátozásának értelméről mindenki, akit megtámadtak már az úgynevezett közösségi médiában.
A fake news veszélyei
A social media gyakorlatilag mindenki előtt nyitva van, és mert a felhasználó könnyedén maradhat arctalan, napjainkban már tömeges, hogy azonosíthatatlan figurák gyűlöletet keltenek, hamis híreket („fake news”), alaptalan összeesküvés-elméleteket („konteó”) terjesztenek. A közösségi média ma már veszélyes terep.
A veszélyek nyilvánvalók, ám az elhárításuk korántsem könnyű. Az állami ellenőrzést olyan kormányzatok gyakorolják, amelyeket sok esetben a legkevésbé sem tekinthetünk demokratikusnak.
Moderálás vagy csak „üzenőfal?”
Elvi vita van arról, hogy a social mediának teret adó platformok kötelezhetők-e valamiféle ellenőrző tevékenységre, sőt egyáltalán megengedhető-e, hogy minősítsék a felhasználóik által közzétett tartalmat? Egyfelől a platform szolgáltatója eshet túlzásba, sértheti meg a szólás- és sajtószabadságot, másfelől a tartalmat közzétevő – nemritkán azonosíthatatlan – személy követhet el olyan bűnt, pl. rágalmazást, amit büntet a törvény.
A nagy platformok tulajdonosai – Mark Zuckerberg, újabban Elon Musk és mások – arra hivatkoznak, hogy ők csupán felületet adnak, másfelől hallani sem akarnak arról, hogy valamelyik kormányzat korlátozza a működésüket. Tehát ők maguk sem akarnak fellépni a törvényellenes megnyilatkozásokkal szemben, és azt sem akarják, hogy ezt más tegye meg.
Viszont az is kétségtelen, hogy a platformokon gyakorolt információmegosztó tevékenységükkel ők maguk is tehetnek arról, mely tartalmak mennyire válnak népszerűvé. Nagy vitát váltott ki pár éve, amikor nyilvánossá vált, hogy a Facebook a saját döntésével sorolt bizonyos híreket az úgynevezett Trending Topics szolgáltatásába, vagyis szerkesztői tevékenységet végzett, szemben azzal, amit önmagáról állított, hogy afféle szimpla üzenőfal.
Szólásszabadság a platformokon
Az eredeti elgondolás szerint elvileg bármit megtehetnek a nagy social media szolgáltatók, hiszen magáncégekről van szó, amelyek saját ágendájuk és szabályaik szerint alakíthatják a platformon folyó párbeszédet, a megjelenő tartalmakat. Az USA-ban a megközelítés alapvetően ma is ez. Európában némileg más a helyzet, mivel az alkotmányos jogok nem kizárólag az államot kötelezik a polgári szabadságjogok tiszteletben tartására. Bár egyes esetekben a moderálás érthető – sőt, akár szükségszerű –, például a gyűlöletbeszéd visszaszorításában. De nem lehetnek a platformok a társadalmi vita mindenható kapuőrei.
Algoritmusok csapdájában
A Facebook, a YouTube, a Twitter, a TikTok stb. mind algoritmusokkal dolgoznak, sorolják be és ajánlják a felhasználóknak az egyes tartalmakat. Elméletileg érdeklődés, reakciók és interakciók alapján. De mivel ezek az online platformok alapjaiban rajzolják át a nyilvánosság szerkezetét, ezért a tét is óriási. Az egyik problémája az algoritmusoknak, hogy az egyes (politikai vagy egyéb) csoportokat véleménybuborékba zárja és csak a saját táborukkal, ideológiájukkal egyező véleményeket, látják vagy hallják. Ez nem segíti a társadalmi párbeszédet, a kritikus gondolkodást, a nézőpontok közeledését.
Kérdés, hogy mennyiben beszélhetünk egyáltalán magáncégek esetében sajtó- és szólásszabadságról. A diszkrimináció tilalmát alapvetően persze elvárjuk és akár jogi eszközökkel ki is kényszerítjük, ahogy a személyes adataink védelmét is pl. a GDPR bevezetésével. De másik oldalról a moderálással, algoritmusok segítségével előre sorolt vagy esetleg eltűntetett tartalmakkal, ezek a monopolhelyzetben lévő óriási tech-cégek az információ és a párbeszéd kapuőrei is – nem pedig azok a nyitott platformok, ahol elvileg bárki tömegekhez szólhat.
A gyakorlat mára odavezetett, hogy a social media felületein a komoly tartalmak hitelessége is sokat csorbul, ráadásul az egyes felhasználók profiljai tulajdonképpen nem is a sajátjaik, azokról a platform működtetői saját hatáskörben is dönthetnek, akár le is tilthatják, el is tüntethetik örökre az adott profilt.
A felelős döntés
Felelős cégvezetés persze nem ijed meg ettől. Történjék bármi, a világhálón a bombabiztos megoldás a saját honlap. Azt nem törölheti ki, nem írhatja felül senki sem kívülről. Ráadásul a saját honlap a legjobb bázis a social média béli megjelenésekhez is.
Saját honlapot ma már nagyon könnyű fejleszteni. Fölösleges hozzá saját hardver, sőt szoftver sem kell, például a Forpsi komplett szolgáltatásának is része a Site Builder weboldalkészítő alkalmazás, amely folyamatos támogatást nyújt a megrendelőnek a weboldal vagy webshop kialakításában, rendszeres bővítésében, és biztosítja az összes kiegészítő szolgáltatást is.
