Infrastruktúra éppen időben: A folyamatos változás képessége

Napjainkban az egyedüli biztos dolog a változás, ezért ott, ahol fontos a hatékonyság, immár a rugalmas állóképesség fokozására kell több figyelmet fordítani. Márpedig, ha szeretnénk gyorsan reagálni a folyamatos technológiai kihívásokra és az állandóan alakuló ügyféligényekre, akkor az előttünk álló évben újra kell gondolnunk a tehetségről, a platformokról és a folyamatokról alkotott elképzelésünket is az üzleti működésben.

A vállalatoknak a hibrid munkavégzés támogatásához az eddiginél sokkal rugalmasabb és állóképesebb szolgáltatásokat kell nyújtania a jövőben. Éppen ezért az informatikai infrastruktúra feladata is elsősorban a változás elősegítése, nem pedig annak puszta elnyelése, követése. A vezetőknek pedig minden eddiginél szorosabban és gyorsabban az üzleti követelményekhez kell igazítaniuk döntéseiket és intézkedéseiket, mondta a Gartner elemző cég regionális konferenciáján (IT Infrastructure, Operations & Cloud Strategies Conference 2021 EMEA), és többek között az alábbi, 2022-es felhős trendekre hívta fel a figyelmet:

  • Infrastruktúra éppen időben – A felhő tökéletes megoldás a rugalmas infrastruktúra biztosítására, ahol a telepítés gyorsasága mára ugyanolyan fontossá vált, mint az, hogy a megfelelő helyre a megfelelő infrastruktúra kerüljön, legyen az házon belüli szerverterem, kihelyezett adatközpont, nyilvános felhő vagy peremhálózat. Névrokonához, a just-in-time gyártáshoz hasonlóan az éppen jókor rendelkezésre álló infrastruktúra a vállalat gyors válaszadó képességét, a változó üzleti igényekhez rugalmasan illeszkedő üzemelését szolgálja. Ez egy döntő szempont lehet a szolgáltatóválasztáskor.
  • Digitális őslakosok – A cégek közül az üzleti modelljüket eleve a nyilvános felhőre és más digitális képességekre építő vállalatok, például a mobilos fuvarmegosztást és házhoz szállítást kínáló szolgáltatók tartoznak ebbe a táborba. A bevétel, az ügyfélkör és a piaci részesedés növelésére a technológia lehetőségeit aknázzák ki, újszerű módszereket alkalmaznak, amelyek csak a legutóbbi időben, a járványhelyzetben kezdtek szélesebben elterjedni a vállalati szférában. Ez jó alkalom, hogy az infrastruktúra és üzemeltetés hagyományosabb iskoláját követő vállalatok is nagyobb agilitásra tegyenek szert, és innovatív, versenyképesebb kínálatot alakítsanak ki.

Ez is érdekelhet:

Online jelenlét a fókuszban: Felkészülés a digitális jövőre

Online jelenlét a fókuszban: Felkészülés a digitális jövőre

Forpsi Blogápr 10, 2024

2023 őszén a .hu domainek hivatalos nyilvántartója (az ISZT Nonprofit Kft.) egy kutatást publikált, amely a magyar egyéni vállalkozók, mikro-,…

Karrierépítéshez – létra helyett rács

A karrierutak is eltávolodnak a hagyományos, öröklött rendszerekhez köthető képességektől. Mi több, a Gartner előrejelzése szerint a 2018-as álláshirdetésekben szereplő képességek közel harmadára (29 százalék) a szakembereknek idén már nem lesz szükségük.

Helyettük azonban folyamatosan új képességeket kell elsajátítaniuk, beleértve a tanulás gyorsaságát, a sokoldalúságot és más „soft” képességeket is. Más szóval a karrierjüket építő szakembereknek a hagyományos létramászás helyett a különböző területeken átívelő kompetenciarácson kell mozogniuk, amihez friss szemléletmód szükséges. Bár ez komoly kihívásnak tűnhet, a területi gondolkodás feladása és az együttműködés erősítése a szakmai pályafutás tekintetében minden eddiginél nagyobb lehetőségeket kínál.  

Érdemes minderre komolyan készülniük a hazai szakembereknek és vállalatoknak, mert az Európai Bizottság friss jelentése (Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2021. évi DESI-jével (41,2) huszonhét tagállam rangsorában a 23. helyen áll, és messze az EU-átlag (50,7) alatt teljesít.

Az értékelés alapján a digitális technológiák vállalati integráltsága különösen alacsony mértékű az ebben a kategóriában a 26. helyen álló Magyarországon. A hazai kis- és középvállalatok a legtöbb technológiai mutató tekintetében rosszul teljesítenek. Csupán 14 százalékuk rendelkezik például elektronikus információcserére alkalmas integrált (vállalatirányítási) rendszerrel, ami az uniós DESI (36 százalék) felét sem éri el, de a kkv-k a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia használatában (egyaránt 17 százalék) is jóval a 26, illetve 25 százalékos EU-átlag alatt maradnak.