A járvány időszakában egyértelművé vált, hogy a felhőt használó vállalatok a körülmények egészen rendkívüli változására is hatékonyabban reagálhatnak, mint a „felhőtagadó” szervezetek. De vajon min múlik, hogy kihozzuk-e belőle a maximumot? Megnéztük, hol hibázunk.
A nyilvános felhő már több mint másfél évtizede jelen van az életünkben, de hiába az évtizedes ismertség, sokszor átgondolatlanul nyúlunk hozzá, nem tudjuk kihasználni annak előnyeit. A felületes választás a vártnál lassabb válaszidőket, gyorsan növekvő költségeket és más problémákat okoz. Nézzük mik a leggyakoribb okok, amelyek a kapcsolat elmérgesedéséhez vezethetnek!
Úszni az adatok tengerében
- Az olcsóbb szolgáltatás jobb az üzletnek? Nem igaz!
A felhőszolgáltatás kiválasztásakor ne az előfizetés ára legyen az egyedüli szempont! Előre látható adatmennyiséget töltenénk fel a hónap vagy az év egy adott szakában? Vagy idény jellegű, előre nem tervezhető csúcsidőszakokra számítunk? Esetleg intenzív, kétirányú adatforgalmat bonyolítanánk extrém rövid válaszidőkkel? Nem mindegy. A különböző igényeket nem feltétlenül a legolcsóbb előfizetéssel elérhető szolgáltatás tudja a legjobban kiszolgálni. A menet közben felmerülő extra szükséglet gyors kielégítése pedig költségesebb lehet, mint az alapból drágább, de több mindent tartalmazó csomagok.
- Ha már van felhő, mindent oda viszünk
Gondolhatnánk, hogy ha már egyszer van felhőnk, akkor mindent ott érdemes tárolni, de ez sem ilyen egyszerű. A legtöbb vállalat felépítése és működése, adat- és alkalmazáskörnyezete összetettebb annál, hogy a felhő vagy a házon belüli informatikai környezet az összes szükségletet egyedül és jól kiszolgálhatná. Az üzleti igényekből kiindulva mérlegelni kell, hogy mely adatokat és alkalmazásokat érdemes felhőbe vinni, és a megfelelő szolgáltatások kiválasztásával ezeket migrálni.
- Adatok válogatás nélkül
Nemcsak a felhőmigráció miatt fontos az adatok osztályozása, ezzel biztosíthatjuk többek között adataink bizalmasságát, kellően gyors elérhetőségét, megbízhatóságát és következetességét is. Ez pedig nélkülözhetetlen a valóban hasznos elemzések készítéséhez, az üzleti igényeket jól szolgáló tárolás kialakításához, a kockázatok kezeléséhez és a törvényi megfeleléshez is.
Ez is érdekelhet:
Hálózatüzemeltetés és MI megoldások: HUNOG_2 Szakmai Konferencia
2024. október 9-10-én Inárcson, a FLOW Hotel & Conference-ben rendezték meg a második HUNOG konferenciát, amely a hazai hálózatüzemeltetői szakma…
Felhőtlen felhőhasználat
- Egyszerre migrálunk mindent
A kockázatkezelés a felhőmigráció során is elengedhetetlen. Fokozatos átállással elkerülhető, hogy az üzlet megálljon, ha valami félremegy. A folyamatot érdemes a működés szempontjából nem létfontosságú adatok, alkalmazások költöztetésével kezdeni, majd szakaszosan haladni az üzletkritikus adatok és alkalmazások felhőbe vitelével.
A rendszeres biztonsági mentésről sem szabad megfeledkezni. A cloud backup készítésével az adatok és alkalmazások akkor is biztonságban vannak, ha a házon belül működő rendszerek meghibásodnak, vagy bármilyen más okból, például áramkimaradás, vagy kibertámadás következtében leállnak.
- A felhő egyenlő az adatvédelemmel
Van, aki még mindig aggodalommal méregeti a felhőt, amikor a biztonságáról van szó, míg mások úgy gondolják, hogy a szolgáltatás önmagában teljes védelmet ad. Nos, mindkét tábor téved, ugyanis ez a szolgáltató és a felhasználó közös feladata és felelőssége. A nyilvános felhőszolgáltatásokat működtető adatközpontok csupán a pajzs egyik oldala. A szolgáltatást igénybe vevő vállalatoknak gondoskodniuk kell a megfelelő adat- és eszközmenedzsmentről, jogosultságkezelésről, felhasználóazonosításról és titkosításról.
A felhő remekül szolgálhatja az üzlet igényeit, annak motorjává is válhat, azonban fontos, hogy az első perctől kezdve tudatosan és jól használjuk, hogy a felhővel való kapcsolat mindvégig felhőtlen lehessen.
