2023 őszén a .hu domainek hivatalos nyilvántartója (az ISZT Nonprofit Kft.) egy kutatást publikált, amely a magyar egyéni vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozások online jelenlétét vizsgálta, különös tekintettel a .hu domain végződésű weboldalak használatára és megítélésére. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, mi motiválhatja a vállalkozásokat saját .hu domain regisztrálására, és milyen tényezők befolyásolják e döntést.
A Kutatás módszertana
A kutatás 2023 nyarán és őszén zajlott, amelynek első lépésében 10 darab 45-60 perces strukturált egyéni mélyinterjú készült kisvállalkozókkal. Ezek az interjúk szolgáltak alapul az online és telefonos kérdőíves felméréshez, amely szeptemberben és októberben zajlott. A reprezentatív minta 500 mikro- és kisvállalkozást foglalt magában, a kérdezés ideje pedig 15 perc volt. A minta szempontjából figyelembe vették a vállalkozások méretét, földrajzi elhelyezkedését és iparági hovatartozását. A kutatást a Scale Research Kft. végezte.
Főbb eredmények és következtetések
A felmérés során számos érdekes megállapítás született a magyar kisvállalkozók online jelenlétével kapcsolatban. Az eredmények szerint a magyar kisvállalkozók több mint ötödének, 21%-nak semmilyen online jelenléte nincs. A saját weboldallal rendelkezők és a Facebook oldalt használók aránya közel azonos (40% vs. 36%), míg az egyéb közösségi médiás jelenlét, mint az Instagram, LinkedIn, YouTube stb., elenyésző.
A válaszadók szerint a saját weboldal létrehozásának legfontosabb előnyei a hitelesség növelése, a saját arculat kialakítása, valamint a tájékoztatás és részletes információk megjelenítése. Meglepő módon, a vállalkozások több mint fele, 57% úgy gondolja, hogy a jövőben sem lenne szükségük vállalati honlapra, mivel elégedettek a jelenlegi elérhetőségeikkel és ügyfélkapcsolataikkal.
A vállalati honlap elkészítésére való hajlandóság a magyar kisvállalkozók körében eltérő. Az eredmények szerint a vállalkozások többsége 2-3 hét alatt látja reálisnak egy weboldal elkészültét, és átlagosan 255 ezer forintot fordítanának éves szinten a honlap esetleges fejlesztésére. Kiemelték, hogy az egyéni vállalkozók és a kisebb cégek kevesebb költséget szánnak erre a célra.
Az eredmények azt is megmutatták, hogy a vállalkozások a kommunikációs csatornák közül még mindig nagymértékben támaszkodnak a Facebookra. Sokan érzik úgy, hogy a Facebook-on való jelenlét elengedhetetlen, de a platform korlátozásaival és a tartalmak elérhetőségével kapcsolatos aggodalmak is felmerültek.
Ajánlások
A kutatás alapján néhány ajánlás fogalmazható meg a hazai kis- és középvállalkozások számára:
1. Önképzés és a trendek követése: A vállalkozásoknak jobban meg kell érteniük a saját weboldalak jelentőségét, előnyeit és a közösségi média korlátozásait. A szakmai honlapok, ingyenes webinárokon való részvétel és fizetős képzések segíthetnek az online kommunikációs folyamatok alkalmazását.
2. Egyszerűsített és gyors weboldal készítési megoldások: Különösen a kisebb vállalkozások számára is elérhető egyszerű, gyors és költséghatékony megoldások állnak rendelkezésre. Egy „one-pager” vagy portfólió jellegű weboldalak gyorsan elkészíthetők és könnyen kezelhetők, ideálisak lehetnek a kezdő vállalkozások számára.
3. Saját email cím: A saját domain név alapú email címek kiemelten fontos, mivel növeli a vállalkozás hitelességét és professzionális megjelenését.
4. Kommunikációs stratégia kialakítása: A vállalkozásoknak hatékony kommunikációs stratégiát kell kialakítaniuk, amely magában foglalja a weboldal és a közösségi média kiegészítő használatát, kihasználva mindkét platform előnyeit.
A kutatás összességében rámutat arra, hogy a magyar kisvállalkozások számára jelentős lehetőségek rejlenek a .hu domain végződésű weboldalakban, de a döntés meghozatalához szükséges tudatosság növelése és a megfelelő eszközök biztosítása elengedhetetlen. Mindebben a vállalkozások partnerre találnak az Arubában, mivel egyszerű megrendelőfelületek, site builder szolgáltatás, e-mail cím biztosítása és ez a blog is azt a célt szolgálja, ha a hazai kisvállalkozások sikeresen lépjenek a digitális jövőbe.
