Ha ezt a bejegyzést olvasod, akkor vélhetően a Te céged is a felhőt használó vállalatok népes táborába tartozik, és szinte biztos az is, hogy egynél több szolgáltatóval állsz kapcsolatban. Mégis nehezen teszel különbséget a hibrid és a multi-cloud között? Nem vagy egyedül ezzel sem – segítünk eligazodni a felhők és fogalmak között!
A hibrid felhő és a multi-cloud közötti különbség kérdésére a VMware szoftvercég tömören és tréfásan azt válaszolta, hogy igen. Nem véletlenül, a két modell között ugyanis sok a hasonlóság – de a lényeg mégis a különbségekben rejlik: a hibrid felhős megoldásnak mindig része a magánfelhő, míg a multi-cloud több különböző szolgáltató nyilvános felhőjének együttes használatát jelenti.
Tágabb értelemben persze a hibrid felhőt is tekinthetjük a multi-cloud egy változatának, ezért előfordul, hogy – helytelenül – egymás szinonimájaként használják.
Minden a nyilvános felhőkben
Multi-cloud környezetben a vállalatok egyszerre több szolgáltató nyilvános felhőjét és gyakran többféle infrastruktúra (IaaS), platform (PaaS) és alkalmazásszolgáltatását (SaaS) használják. Korábban, különösen nagyvállalatoknál, véletlenül is előállhatott ez a helyzet, ha az üzletágak egymástól – és az informatikai osztálytól – függetlenül a nyilvános felhőben kerestek gyors megoldást üzleti igényeikre. Ma a vállalatok azért építenek több szolgáltató felhőjére, hogy kiaknázzák a piaci verseny előnyeit, minden célra a legjobb szolgáltatást vezessék be a legjobb áron, és elkerüljék, hogy túlzott mértékben támaszkodjanak valamely szolgáltatóra.
A hibrid felhőnek ezzel szemben mindig része a privát felhős infrastruktúra, amelyet a vállalat saját adatközpontjában – vagy kolokációs partnerének adatközpontjában – alakít ki és üzemeltet. A magánfelhő ebben a modellben mindig összehangoltan, egységes felügyelet mellett működik együtt egy vagy több nyilvános felhőszolgáltatással az üzleti igények kiszolgálása, például csúcsterhelés idején a helyben telepített alkalmazások rugalmas méretezése érdekében.
A kis- és középvállalatok rendszerint nem építenek magánfelhőt, a privát felhőként működő új megoldások az utóbbi egy-két évben jelentek meg a piacon, és egyelőre a nagyvállalatokat célozzák. Bevezetésük kellően nagy kapacitás- és teljesítményigény mellett térül meg jól. Várhatóan idővel kisebb méretekben is hozzáférhetővé válnak majd, ezért fontos, hogy a felhő témában a kkv-k is tisztán lássanak, és a legjobb felhőstratégiát dolgozhassák ki maguknak.
Többfelhős előnyök – és kihívások
A multi-cloud környezet is a felhő legnagyobb előnyeit, agilitását, rugalmas méretezhetőségét, megbízhatóságát és tervezhető költséghatékonyságát kínálja – ideális esetben azokat felerősítve.
Több felhő használata alkalmat ad arra, hogy a vállalat minden munkaterheléshez a kategóriájában legjobb szolgáltatást vegye igénybe. Az ügyfelek felé forduló webes alkalmazásait – honlapját, webáruházát – például a kkv hosztolhatja az egyik felhőben, míg a levelezést, az irodai alkalmazásokat, a vállalatirányítási, ügyfélkapcsolat-kezelő, bérszámfejtő és más megoldásokat – az adott szállító felhőjében érheti el. A biztonsági mentésekhez és az archiváláshoz pedig választhat további szolgáltatót. Az egyes szolgáltatásokat vagy funkciókat más-más szervereken futtatva az üzletmenet is kevésbé kiszolgáltatott az esetleges leállásokkal, támadásokkal vagy sérülékenységekkel szemben.
Ez is érdekelhet:
A honlap weboldal? Fogalmi tisztázó
A „weboldal”, „honlap” és „portál” kifejezések gyakran használatosak az interneten, sokszor ugyanarra a dologra használjuk, de kissé (vagy teljesen) eltérő…
Multi-cloud modellben a kkv-k is katasztrófatűrővé tehetik üzletkritikus alkalmazásaikat, és a nyilvános felhő automatizált működésének köszönhetően pár kattintással hozhatnak létre fejlesztő- illetve tesztkörnyezeteket, így az innovációt, az új üzleti igényeket kiszolgáló alkalmazások készítését is felgyorsíthatják. A nyilvános felhők földrajzi lefedésének köszönhetően a vállalatok a feldolgozást közel vihetik az adatok keletkezési helyéhez, így rövid válaszidőket érhetnek el.
A felhők számával együtt azonban a működés is bonyolultabb. Ezért ahhoz, hogy a több felhő valóban több előnnyel szolgáljon, a kkv-knak az üzleti igények megértésével multi-cloud stratégiát szükséges kidolgozniuk. Emellett szert tenniük azokra a képességekre, amelyekkel – a jellemzően webes felületű menedzsment eszközökkel – biztos kézzel felügyelhetik, monitorozhatják és összehangolhatják a nyilvános felhőszolgáltatásokat. A nagy szolgáltatók mindegyike ad ilyen beépített konzolt, amelyen a vállalatok önkiszolgáló módon fizethetnek elő szolgáltatásokra, adhatnak hozzá újabb erőforrásokat és felhasználókat, vagy vehetnek vissza mindebből. A multi-cloud környezet menedzseléséhez azonban célszerű harmadik féltől származó, felhők felett átívelő felügyeleti megoldást bevezetni – szintén valamelyik nyilvános felhőben.
